Nagy élmény volt számomra idén májusban megismerkedni az ytong szobrászat alap műveleteivel. Azóta nyáron egy kicsit továbbfejlesztettem "tudásomat". Először az apósom fa megmunkálására alkalmas szerszámait használtam, aztán kaptam a férjemtől saját szerszámokat. A vésés, a ráspolyozás és csiszolgatás teljesen kikapcsolt, és örömmel mutattam családtagjaimnak majd később a kollégáimnak az elkészült műveket. Gyermekeim is kipróbálták, de csak én bizonyultam kitartónak. Először az építőanyag telepekről hozott törött téglákat faragtam, amelyeket ingyen kaptam, mert kinek kell a törött tégla? (Később már úgy mentem a kereskedőkhöz,. hogy ingyen adjanak nekem törött darabokat. De a férjem is lepett meg vásárolt, nagyobb egész téglákkal, sőt a szomszédtól is kaptam.) Az általam elkészített különféle méretű és kinézetű mécsestartókat, vázaféleségeket, kis oszlopokat és egyéb tárolásra alkalmas tálkákat, stb. már a férjem is nagy szeretettel festi. Nekem inkább a fehér vagy szolidabb színű művek tetszenek, a férjem viszont bátran bánik az élénk és sokféle színekkel. Azt is kipróbáltuk, hogy lelakkoztuk fa lakkal a darabokat, ettől rendkívül élénk színűek lettek a festett darabok. Egyedül a fehér beltéri falfesték nem lakkozható, mert világos barnás lesz tőle a fehér szín. Sikerként éltem meg, hogy két mécsestartóm is landolt Németországban (nem azért, mert olyan nagyon jók lettek volna), és az is meglepetésként ért, hogy néhány megajándékozott kollégám azt kérte, írjam alá az elkészült művem aljára a nevemet. Persze ez inkább csak vidámságot okozott, nem veszem komolyan, mert kezdetlegesnek tartom a darabokat. Örülök, hogy kipróbáltam és megismerkedhettem ezzel a számomra egyenlőre szórakozást nyújtó kézművességgel.
Köszönöm Norbert: Zsuzsa